A diófának nem csak a termése, hanem a levele is felhasználható, áldásos hatásáról sokféle információ kering, nézzük, valójában mire is jó!
A közönséges dió (Juglans regia) levelének a néphagyomány és a természetgyógyászat számtalan jótékony hatást tulajdonít: vértisztítóként, gyomorerősítőként, emésztést segítőként (összehúzó hatása miatt enyhe hasmenésnél) valamint féreghajtóként tartják számon, emellett bőrproblémák, kiütések, ekcéma, fagyások ellen is javasolják. Magas vérnyomás, illetve aranyérbántalmakra is ajánlják, de borogató szerként mandula és szemgyulladásra is. A levél főzetét hajhullás ellen illetve hajszínezésre is használják, vidéken régebben még a lépfenét is a leveléből készített teával kezelték.
Nem csak borogatni, fürdeni is jó
Csak a zöld levet használjuk
A tea készítésének számtalan módja van, de akkor a legjobb igazán, mikor július-augusztus környékén megvastagodnak, de még sötétzöldek. A rozsdafoltos vagy sárgás levelek már nem használhatók. Árnyékos helyen kell szárítani, majd összemorzsolni és páramentesen tárolni. Leforrázva fogyasztandó, kúraszerűen.
Még kutatják sok hatását
Mindazonáltal, számos, kevésbé bizonyított hatást is tulajdonítanak a diófalevélnek. Ilyen az asztma, a reumás fájdalmak, csontritkulás, a daganatok elleni hatékonysága. Sokszor hallani, hogy a főzet csökkenti a vércukorszintet és szabályozza az anyagcserét, így cukorbetegek kiegészítő terápiájaként is jó, de még jelenleg is folynak az ez irányú kísérletek. Mindenesetre, az Európai Gyógyszerügynökség gyógynövényszakértői a jelenlegi bizonyítékok alapján bőrpanaszok kezeléséhez és az izzadás csökkentéséhez javasolják használatát.
Hozzászólások