A tormáról megoszlanak a vélemények. Néhányan azért nem szeretik, mert csípős, de a többség éppen ezért kedveli. A legújabb kutatások bebizonyították, hogy a frissen reszelt torma baktérium- és vírusölő hatása fél napon át tart, tehát érdemes szeretni.
Ismerjük meg!
A tormát (Armoracia rusticana), tulajdonságai alapján sorolhatjuk a gyógynövények és a fűszernövények közé is.
A Volga és a Don környékéről származik, ma is az életerő jelképe azon a vidékeken. A népnyelv közönséges és csípős tormának is nevezi. Elvadulva ártereken, nedves réteken és szántók mellett is előfordul. A mindenki által köztudott erős illatát intenzív illóolaj-tartalmának köszönheti.
Fő hatóanyaga a mustárolaj, a szinigrin és a glukonnaszturcin nevű glikozidok, de fellelhető benne C-vitamin és kálium is. A torma évelő, lágyszárú növény; fehér karógyökerei a legnagyobb hideget is jól bírják. Nagy sötétzöld levelei ráncosak. A torma gyökerét egész évben gyűjthetjük, de betakarításra általában az ősz a legalkalmasabb időszak. Ezt követően, pincében homok közé helyezve akár egy éven keresztül is tárolhatjuk.
Miért jó?
A legújabb kutatások bebizonyították, hogy a frissen reszelt torma baktérium- és vírusölőhatása félnapon át tart. A torma antibakteriális hatását a benne található glikozidoknak köszönheti, a mustárolaj viszont fokozza a nyálkahártyák vérellátását, a kálium pedig serkenti a veseműködést.
A népi gyógyászatban a frissen reszelt tormát pakolásként is hatásosan alkalmazzák.
A torma csípős illóolajának belélegzése tisztítja a légutakat, ezért sok helyen a tormát az egészség szimbólumának tartják.
Hogyan fogyasszuk?
A tormát különféleképpen lehet fogyasztani. Kiváló köretként és frissen reszelve, de ecetesen, vagy tormamártásként is jó íz világot kölcsönöz az ételeknek. A háziasszonyok savanyúságok eltevésénél (például cékla, paprika) is hasznosítják. Hazánkban a főtt sertés- és marhahúsok, bizonyos halételek szinte elképzelhetetlenek torma nélkül, sőt a rendezvények hidegtálainál is rendszeresen megtaláljuk a tormakészítmények valamelyik típusát, mivel a reszelt torma jó étvágygerjesztő hatású. Néhány háziasszony fiatal levelét salátába teszi.
Akik a torma erős illatát nem viselik el, azoknak ajánlott majonézes reszelt tormát, vagy tejszínes reszelt tormát fogyasztaniuk. Mindegyik változat könnyen elérhető a boltokban.
A torma túlzásba vitt fogyasztása erősen irritálhatja a nyálkahártyát, és vigyázzunk arra, hogy a frissen reszelt torma ne kerüljön a szemünkbe. Várandós anyák, vesebetegek nagy mennyiségben ne fogyasszák.
Tippek – tanácsok
A tormáról köztudott, hogy termesztése egyszerű, kiirtani viszont nehéz feladat, ezért érdemes megfontolni, hogy a kertben hova ültessük. Igénytelen növény, egy félárnyékos helyen a kert sarkában pompásan elterebélyesedik. Ha kötött a talaj, érdemes ültetéskor kicsit tőzeggel vagy homokkal lazítani. Ilyenkor jobban fejlődik, és könnyebb kiszedni a földből. A 10-15 centiméteres gyökérdarabokat tavasszal vagy ősszel ültessük el mintegy 20-30 cm-es távolságra. Ne ültessük túl mélyre! Kiásáskor a vékony, fel nem használt mellékgyökereket újra elültethetjük. A reszelés után a torma viszonylag gyorsan megbarnul, ezért érdemes azonnal elfogyasztani, vagy feldolgozni.
Érdekesség
A régi időkben a tormát gyógynövényként termesztették, csak később vált a főtt és füstölt ételek közkedvelt ízesítőjévé. A torma csípősségét, erősségét enyhíthetjük, ha a frissen reszelt állapotban néhány percre betesszük a sütőbe, vagy ecetes cukros vízbe rakjuk. Állítólagos bélféreg űző hatása miatt a középkorban gyorsan elterjedt egész Európában. Magyarország jelentős mennyiségű tormát exportál nyugat-európai országokba.
