Ezek a tünetek előre jelzik a szívrohamot

Évente több százezer ember veszíti az életét szívroham következtében világszerte és még többen vannak, akik átesnek szívrohamon, de életben maradnak. Náluk azonban megnő az esély egy újabb, akár halálos kimenetelű rohamra. Hogyan lehet megelőzni a következő rohamok, ezzel csökkenteni a hirtelen elhalálozás rizikóját?

A szívroham tulajdonképpen az a jelenség, melynek során az oxigéndús vér nem tud eljutni a szív sejtjeihez, így azok nem képesek megfelelően működni. Az izmok így nem tudnak pumpálni, vagyis sérül a keringés is. Ehhez nem szükséges az, hogy a vérellátás teljesen megszűnjön (természetesen ez is megtörténhet), a károsodáshoz elegendő az is, hogy a vérellátás csak lecsökken.
A véráramlás akadályának hátterében általában az érszűkület áll, vagyis az érfalra tapadt, úgynevezett plakkok miatt nem képes a vér a megfelelő ütemben áramolni. A plakkok kialakulásának esélyét leginkább a magas koleszterinszint növelheti.
A szívroham azonban nemcsak megelőzhető (egészséges életmóddal, rendszeres testmozgással, a dohányzásról való leszokással), de közvetlenül a probléma előtt is tehetünk ellene, feltéve, ha figyelünk a jelekre, és időben orvoshoz fordulunk! Lássuk, milyen tünetek esetén gyanakodhatunk.

A szívroham egyik jellegzetes tünete a mellkasi fájdalom, ám a filmekben mutatott képpel ellentétben a fájdalom a legtöbbször nem éles és hirtelen, hanem az elviselhető tartományban mozog, de állandó, kisugározhat a karokba, a vállakba, akár az állkapocsba is. A kellemetlen érzés jellege nyomó vagy feszítő. Előfordulhat az is, hogy a kellemetlen érzés pihenés hatására elmúlik. Mivel ez a fájdalom viszonylag lassan alakul ki, gyakran más problémákkal hozzák azt összefüggésbe, például kimerültséggel, gyomorégéssel vagy csak „rossz” mozdulatokkal.

A szívrohamot megelőzhetik szívritmuszavarok, illetve erőteljesebb szívdobogás-érzés is. A szívritmuszavarokat kísérheti félelemérzet, légszomj is, és bár gyakran okozhatja ezeket stressz, szorongás, bizonyos gyógyszerek vagy stimulánsok (például kávé vagy nikotin), a szívroham előjeleinek is tekinthetjük ezeket. Különösen akkor legyünk óvatosak, ha a szívdobogás-érzés mellészédülésis társul.

Ha az eltömődött vérerek miatt nem jut elegendő oxigén a sejtekhez, az többek között a szív kevésbé hatékony működésével jár együtt, vagyis még a kisebb feladatok is jobban igénybe veszik a szervezetünket. Ez például kifáradás, légszomj képében jelentkezhet, még olyan egyszerű feladatok után is, mint a lépcsőzés vagy a bevásárlás utáni cipekedés.

A fokozott fizikai igénybevétel és az, hogy a szívünknek keményebben kell dolgoznia, egyéb tünetek formájában is észrevehetővé válhat. Ezek közé tartozik például a fokozott izzadás, a kipirult arc is. Ha nagyon kimerítő mozgást végzünk (és ez a szív kevésbé hatékonyabb működése esetén teljesen hétköznapi cselekvés is lehet), a szervezetünk több izzadságot termel, hogy az hőháztartásunkat megfelelő szinten tudja tartani. Ezt, bár látványos tünet, gyakran csak az időjárásnak vagy a genetikának tulajdonítjuk. Azonban, ha meglepően kis igénybevételre is igen erőteljes izzadással reagál a szervezetünk, mindenképpen forduljunk orvoshoz.

A hátfájdalom 6 fő oka

Tippek az anyagcsere fokozására