Talán különösen hangzik a cím, hogy miért foglalkozunk a hízással, hiszen sokaknak ez a legkönnyebb dolog a világon, mégis akadnak olyanok, akikre minden igyekezet ellenére egy gramm sem tud rakódni. Mi áll a háttérben, mi ekkor a teendő?
A génjeinkben rejlő 30-40 százalék
A sovány emberekről viszont senki nem beszél, pedig ők ugyanolyan gátlásosak tudnak lenni, mint a fogyni vágyók. Rettegnek, ha strandra hívják őket, és ha lehet, akkor még a rekkenő hőségben is állig felöltöznek. Ők azok, akik hiába esznek sokat, mégsem híznak egy grammot sem. Hogy lehet ez?
„Többet eszem, mint a férjem, ő hízik, én pedig egy grammot nem gyarapszom” – jegyzi meg egy filigrán hölgy a fodrásznál. Igen, valóban lehet ekkora különbség két ember között, még akkor is, ha egy férfinek magasabb az alapanyagcseréje, mint egy nőnek. Mindezt részben a genetikai adottságok határozzák meg. Tudományos vizsgálatok bizonyítékai szerint, a testtömeg alakulása mindössze harminc-negyven százalékban függ az örökletes tulajdonságoktól, a többi már csak rajtunk múlik. Az életmódon, azon belül is a stressztűrő képességen, étkezésen, fizikai aktivitáson, alvási szokásokon, környezeti hőmérsékleten, körülményeken.
A hormonok titkai
Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a hormonoknak számos anyagcserehatásuk van, tehát rendkívüli módon hatnak a testtömegre, testösszetételre, arra, hogy mekkora az izomtömeg és a zsír aránya. Meghatározzák a fehérjék, zsírok, szénhidrátok szervezetbeli felhasználását. Sokoldalú hatásuknak köszönhető, hogy szintjük nagyon befolyásolja az egész szervezet felépítését és működését. Hogy kinek mekkora a hormonszintje, megint csak a genetika függvénye, azonban a testedzés is jelentősen változtathatja, kedvezően módosítja. Az alábbiakban felsoroljuk azokat a hormonokat, amelyek lényeges szerepet játszanak az anyagcserében, a testösszetétel alakításában.
- Tesztoszteron (férfi nemi hormon)
Fokozza a fehérje felépítést, – izomtömeg gyarapodást -, a zsírok mobilizációját (zsírtömeg csökkenést), szénhidrát raktározást, csontsűrűség növekedést. Mindezek a tulajdonságok teszik anabolikus – azaz felépítő – hormonná. Szintje férfiaknál a fizikai terhelés 30. percében növekszik, nők esetén már közvetlenül a sportaktivitás kezdete után emelkedik. A sportoló nők tesztoszteronszintje duplája a nem sportolókénak. - Növekedési hormon (GH)
A tesztoszteron mellett egy másik erős hatású anabolikus vegyület, ezáltal izomtömeg növekedés, csonterősség fokozódás, zsírbontás következik be. Tíz kilométer futás során szintje négyszeresére nő. - IGF-1 (inzulinszerű növekedési faktor)
A növekedési hormon által termelődik, amelynek szintje lépcsőzetes terhelés során emelkedik. Hatására az izom glikogén szintézis gyorsul, a perifériás szövetek glükóz felhasználása csökken. A terhelés utáni percekben (restitúcióban) fokozza a fehérje felépítést. - ACTH (Adrenocorticotrop hormon)
A mellékvesekéreg hormonelválasztását fokozza, ezáltal szervezet szénhidrát feltöltését javítja. Rendszeres sportolás hatására szintje kétszeresére nő. - Prolaktin
Futás hatására szintje kétszeresére nő. Magas intenzitású vagy hosszan tartó tréning hatására szintje többszörösére emelkedik, mely a túledzettség egyik indikátora lehet. - Pajzsmirigyhormonok
Az TSH az agyalapi mirigyben termelődő pajzsmirigy stimuláló hormon, amely a pajzsmirigyben termelt T3-ra és T4-re hatva fejt ki anyagcsere-változást. Alapanyagcsere gyorsulás, hőtermelés-fokozódás, javuló oxigénfelhasználás alakul ki. Hatásukra csökken a zsír- és izomtömeg, valamint a vérkoleszterinszint. A rendszeres sport a TSH-, T3-, T4-szintet emeli, míg túledzés állapotában ellenkező hatás jön létre. - Béta-endorfin
Ez a hormon az agyban termelődik. Endogén morfinnak is nevezik, mert jóleső érzést, boldogságot hoz létre. Szintje rendszeres testedzés alatt 2-3-szorosára emelkedik, ami többek között magyarázatul szolgál arra is, hogy egyesek miért rajonganak például a futásért, úszásért, kerékpározásért, testépítésért. - Kortizol
A kortizol nevű hormon a mellékvese kéreg által termelt glükokrotikoidok közé tartozik, amely fokozza a víz és nátrium visszatartást a szervezetben (a mineralokortikoidokkal együtt). Fő hatásai között szerepel a glukoneogenezis fokozása, a fehérjeszintézis csökkentése is. Szerepe van az aminosavak májba szállításában, mely egyenes utat kínál a cukor újrafelhasználáshoz (glükoneogenezis elkezdődéséhez). Ennek eredménye a glikogénraktárak feltöltése lesz. Lépcsőzetes terhelés hatására a kortizol szint exponenciálisan nő. Kedvező élettani hatásait a növekedési hormonnal (GH) együtt fejti ki. A szövetekben csökken a cukorfelhasználás, a vér-glukóz szint emelkedik, amely azonban nem jár együtt inzulinszint növekedéssel. Ennek oka kettős: egyrészt a fizikai terhelés növeli az izom glükóz felvételét, másrészt a terhelés alatt acidózis jön létre és IGF-1 felszaporodás, melyek együttesen az inzulin szint emelkedését gátolják. Edzett egyének nyugalmi kortizol szintje alacsonyabb. - Adrenalin
Az adrenalin a mellékvesevelő sejtjei által termelt un. stresszhormon (más néven epinephrin), amelynek kettős anyagcsere hatása van. Egyfelől a zsírok lebontását (zsírsav-oxidációt) fokozza, másfelől a fehérjelebontást is serkenti. Többek között ezért van az, hogy az ideges ember -még ha sokat eszik – sem tud hízni. Testedzés előtt és alatt az adrenalin szint emelkedik, amelynek mértéke egyrészt genetika függő, másrészt környezeti körülmények függvénye. 2000-ben, számszeríjászokon végzett vizsgálataink szerint a verseny alatt mért adrenalinszint emelkedés fordított arányban áll a lövőteljesítménnyel. Azaz szimpatikus izgalomban a teljesítmény csökken. Edzett egyének nyugalmi adrenalin szintje alacsonyabb! - Noradrenalin
A noradrenalin (más néven norepinephrin) a mellékvesevelő által termelt hormon. A terhelés során szintje emelkedik. Az un. centrális fáradtság hipotézis szerint egyrészt a noradrenalin felszaporodás tehető felelőssé a fáradtság- érzés kialakulásáért. Minél fáradtabb a sportoló, annál magasabb noradrenalin szintje. Másik megfigyelés alapján arra következtettek, hogy a noradrenalin szint emelkedése a folyadék-ellátottságtól is függ. Tehát minél nagyobb mértékű a folyadékveszteség, annál nagyobb a fáradtság mértéke – azaz a noradrenalin-szint.
Hogyan hízzunk?
Ha a „hízókúrára” gondolunk, akkor nem szabad, hogy a pacalpörkölt, sültburgonya, tejszínhabos csokitorta jusson eszünkbe! Soha nem az a cél, hogy hájpárnákat alkossunk, hanem az, hogy az izomtömeget növeljük. Bármilyen furcsa, de a sovány ember a zsíros ételektől sem hízna számottevően, maximum az izom-zsír arány alakulna kedvezőtlenül, egy sor anyagcserezavart, betegséget indukálva. A rendszeres, jól megválasztott időtartam és intenzitás mellett végzett edzések nagyon sokat jelentenek, hiszen a fentiekben említett hormon-módosulások jól érzékelhető változásokhoz vezetnek, melyek között az étvágy fokozódása is szerepel.
Általános javaslatok soványaknak
- Fontos, hogy mindig jó étvággyal fogyassza el az ételt. Az étkezést erőltetni nem szabad, mert úgy nem hasznosulnak megfelelően a tápanyagok.
- Figyeljen szervezete üzeneteire, tegye fel magában a kérdést: „mit ennék a legszívesebben?” és eszerint cselekedjen.
- Adjon az evés élvezetet, analizálja az ízeket.
- Figyeljen étkezésére, ha nem talál élelmet a hűtőben, akkor ne hagyja annyiban a dolgot.
- Étkezzen változatosan (ne mindig szendvicset egyen, hanem egyik nap főzeléket, másik nap rizses húst, stb.)
- Reggelire kakaót és friss (!) péksüteményt fogyasszon.
- Mindennap igyon egy pohár joghurtot, egyen egy kevés sajtot.
- Mindig legyen a táskájában „diákcsemege” (mazsola-mandula-kesúdió-mogyoró mix), nagyon fontos, hogy legalább napi 50 g elfogyjon belőle!
- Mindennap fogyasszon el legalább 25 dkg gyümölcsöt (lehet leves is) és 25 dkg zöldséget (lehet főzelék is).
- Inkább többször egyen kis adagokat, mintsem egyszer-kétszer sokat. Ne hagyja, hogy több mint három óra teljen el anélkül, hogy evett volna valamit.
- Lefekvés előtt fél órával igyon egy pohár kakaót vagy tejet (hormontermelődésnek, belső hő fokozásnak kedvez).
- Ne felejtse el a rendszeres testmozgást!
