Télen-nyáron káposzta

Télen, amikor a zöldségüzletek polcain leginkább csak a melegházban termesztett zöldségek sorakoznak, akkor van a legnagyobb szezonja a káposztafélékből készített ételeknek. Nyáron pedig a fogyni vágyók vásárolják előszeretettel.

Káposztából készíthető ételek

Savanyú káposztából készül pl. a korhelyleves, melyet a legtöbb háznál az év utolsó napján, éjfél után kínál a háziasszony a mulatozóknak. Csokonai Vitéz Mihály is úgy tartotta, hogy "a megterhelt és heves gyomrunknak új erőt ad a korhelyleves".

Karácsonykor, vagy újévkor sokan főznek töltött káposztát, hiszen azt előre el lehet készíteni, és sokáig tárolható. Egy régi mondás szerint akkor a legjobb ez az étel, amikor kétszer "megitatták". A töltött káposztának szinte minden családnál megvan a maga készítési módja: a közös csak annyi, hogy savanyú káposztából készül, sertés-, esetleg pulykahús felhasználásával.

Sokan füstölt oldalast, kolbászt, vagy csülköt, dagadót, szalonnabőrt is tesznek bele, de így nehéz, zsíros étek lesz belőle.

A fűszerezésnek, ízesítésnek számos fortélya van: sokan úgy tartják, hogy a borsikafű, mások szerint a kapor nem hiányozhat belőle. A kolozsvári töltött káposzta régi, népszerű erdélyi étel. Misztótfalusi Kiss Miklós 1695-ben kiadott szakácskönyvében már megtalálható a receptje.

Nem csak táplál, véd is

A káposztafélék a keresztes virágúak családjába tartozó többi zöldséggel együtt (kelkáposzta, kelbimbó, karfiol, brokkoli, karalábé, retek, torma) vitaminokban igen gazdagok. A legtöbb vitamin a külső, sötétebb levelekben található. Sok C-vitamint, K-vitamint, ß-karotint, B1-vitamint, folsavat és E-vitamint tartalmaznak, s a bennük lévő kalcium mennyiség is jelentős. A kelkáposzta vastartalma is számottevő, azonban a vas felszívódása a növényből nem olyan jó, mint pl. a húsokból. Sok élelmi rost van benne, s a magas rosttartalom csökkenti a szív- és érrendszeri megbetegedések, a rosszindulatú daganatok, a felnőttkori cukorbetegség, a székrekedés, a vastagbél-divertikulózis (kiöblösödés) és a székrekedés kialakulásának a kockázatát. Az viszont hátrányos lehet, hogy fokozott bélgázképződést okozhat, s az erre érzékeny egyénekben felfúvódást idézhet elő. Már évtizedekkel ezelőtt kimutatták, hogy Afrikában, ahol magas az élelmirost-bevitel, a divertikulózis és a vastagbélrák előfordulása igen ritka. Összefüggést mutattak ki a rostbevitel és bizonyos hormonfüggő daganatok, pl. prosztatarák, illetve a mellrák előfordulása között is. Az is igaz persze, hogy amelyik étrend élelmi rostokban gazdag, az egyéb segítő összetevőket is tartalmaz (pl. kalcium, folsav, antioxidánsok stb.), amelyek szintén védő hatásúak.

A káposztáról, de a keresztes virágúak mindegyikéről is azt tartják, hogy olyan, ún. antikarcinogén vegyületeket tartalmaznak, amelyek önmagukban is szerepet játszanak a rosszindulatú daganatok megelőzésében. Elsősorban a gyomor, a bélrendszer, a tüdő, az emlő és a petefészek rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek megelőzésében hatékonyak. A rendszeres káposztafogyasztás hatására állítólag a vastagbélpolipok visszafejlődését is kimutatták. A népi gyógyászat kiterjedten alkalmazza. Nyersen fogyasztva (kéntartalmú anyagainak köszönhetően) gyomorfekély gyógyítására is alkalmazzák. A káposzta levelét borogatásokra, reumatikus fájdalmak kezelésére is használják.