A pisztácia nem csupán nagyon finom és tápláló eledel, de bizony az egészségünkre is remek hatással lehet. Az anyagcsere folyamatokat kedvezőbbé teszi, a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata csökkenthető fogyasztásával, az egyszeresen telítetlen zsírsavai pedig segítik a vitaminok felszívódását.
Ismerjük meg a pisztáciát!
A pisztácia (Pistacia vera) a szömörcefélék családjába tartozó, lombhullató fa. Kétlaki, vagyis külön fán vannak a hím- és a nőnemű virágok. Több fajtája között vannak ehetetlen termésű díszfák és csemegének számító gyümölcsöt hozó változatok. Legjobbnak a mediterrán vidékek termését tartják. Lassan növő fa, és még lassabban fordul termőre: akár nyolc év is beletelhet, mire termést hoz.
Kis-Ázsiában őshonos, itt Törökországban és Iránban, Ázsiában pedig Indiában és Kínában termesztik leginkább, de a XIX. században kivitték Észak-Amerikába is, azóta Kaliforniában is nagyban foglalkoznak a termesztésével. A pisztácia csonthéjas gyümölcs, a szőlőhöz hasonlóan fürtökben terem, a kemény, sima, éretten felnyíló héj rejti a sárgás-zöldes, ehető magot.
Miért jó a pisztácia?
Azt valamennyien tudjuk, hogy a pisztácia nagyon finom, jó szemelgetni a felnyíló héjakból előbukkanó magokat. Arra kevesebben gondolnak, hogy fogyasztása közben szívük, ereik védelmében tesznek valami nagyon fontosat. Ez az apró mag ugyanis rendkívül gazdag a legegészségesebb zsírsavakban: egyszeresen telítetlen, omega-3, omega-6 zsírsavakat tartalmaz.
Összetevői nemcsak nem növelik a vér káros koleszterintartalmát, hanem csökkentik azt, elsősorban az LDL-koleszterint, amely az érfalakra rakódó plakkok kialakulásában játszik fontos szerepet. Így az érrendszert karbantartó, szívvédő élelmiszerként tarthatjuk számon.
Több kutatás eredménye megerősítette, hogy a pisztácia – több dióféléhez hasonlóan – férfiaknak kifejezetten ajánlható, mivel fogyasztása valamelyest véd a rosszindulatú prosztata-daganatokkal szemben is.
Hogyan fogyasszuk?
Minden egészségvédő és egyéb jó tulajdonsága mellett azt is érdemes figyelembe kell venni, hogy a pisztácia energiatartalma igen magas, száz grammja 557 kcal (2332 kJ) energiát tartalmaz, ezért túl nagy mennyiségben nem tanácsos fogyasztani, mert az felérne egy hízókúrával. Abból azonban semmi baj nem lehet, ha 8-10 szemet naponta rendszeresen elrágcsál belőle.
Érdekességek
A pisztácia fa bármely parknak, kertnek dísze lehet, nagy, szürkészöld levele, szerteágazó, bozótos ágai, fürtös termése miatt. Igen hosszú életű fa, akár több száz évig élhet, állítólag a híres függőkertek dísze is volt. A pisztácia termését is már az ókori birodalmak nagy uralkodói kedvelték, királyi eledelnek, fogyasztását kiváltságnak tartották.
A Biblia szerint Jákob fiai „a föld válogatott gyümölcsei között” többek között pisztáciával is kedveskedtek a fáraó udvarában magas tisztséget betöltő Józsefnek. A legenda szerint a mogul császár asztalára szánt csirkéket levágás előtt néhány hétig pisztáciával kellett hizlalni, hogy a húsuk különlegesen finom ízt kapjon tőle.
Évezredes népszerűségéhez az is hozzájárulhatott, hogy teljesítményfokozó hatást tulajdonítottak neki: már Avicenna afrodiziákumként említette a Gyógyítás könyvében. Nemcsak az ókori Itáliában kedvelték: Szicíliában máig a hagyományos gasztronómia fontos része a pisztácia, a sziget „zöld aranya”.
Hozzászólások